Büszkeségeink:

Kövess minket!



Képzések 2015-2016

A Kerényi Károly Szakkollégium kurzusai a 2015/2016-os tanévben

 [A kurzusokról készült képek megtekinthetők ide kattintva]

Szakkollégiumunk a 2015/2016-os tanévben összesen 4 kurzust biztosított tagjai számára. Ezeket a kurzusokat a szakkollégisták a kötelező kurzusokon felül teljesítik, így nem épül be szorosan egyetemi tanulmányaikba. Ugyanakkor, a felkínált kurzusok lehetőséget biztosítanak számukra, hogy egy szorosan nem a tudományterületükhöz tartozó kurzus során új perspektívákkal ismerkedjenek meg. Az alábbi kurzusok közül választhattak a szakkollégium tagjai:

 

 1. A tudományos kreativitásfejlesztés pszichológiai aspektusa

 

OKTATÓ: Szabó János, Oktató (PTE BTK Neveléstudományi Intézet), okleveles pszichológus, önismereti és személyiségfejlesztő tréner

 

A KURZUS CÉLJA:

 

A hallgatók tudományos munka iránti motivációjának felkeltése, illetve a tudományos pálya iránt érdeklődő hallgatók számára a szükséges készségek fejlesztése. Az elméleti képzési rész célja, hogy a résztvevők megismerjék egyrészről tudományos kutatás alapelveit és paradigmáit, másrészről pedig a tehetséggondozás releváns szakirodalmát. Utóbbi esetben a tehetség számos területe közül a tudományos/iskolai tehetséggondozásra szorítkozik a kurzus.

A téma szakirodalmában vita van, hogy a kreativitás egy általános személyiségvonás, mely áthatja az egyén életét, vagy pedig egy terület-specifikus készség, mely csak egy adott tehetségterületen van jelen. A kurzus mindkét aspektusra koncentrál: Célja egyrészt a hallgatók saját tudományterületéhez kapcsolódó kutatói készségek fejlesztése a kvalitatív kutatási módszerek révén. De emellett egy nyitottabb, szélesebb spektrumú szemléletmód kialakítása is fontos. Erre szolgálnak a kreativitást igénybe vevő, alternatív feladatok, melyek más szempontból közelítik meg a tudományos munkát. A feladatok elsősorban az interdiszciplínáris és a gyakorlati szemléletmód fejlesztésére irányulnak. Mind az elméleti rész, mind a gyakorlatok célja átívelni a különböző tudományterületek határain. Tehát azt próbálja sugallni a résztvevők felé, hogy ki kell lépni a keretekből. Ennek révén pedig már az általánosságban vett kreativitás fejlődik. 

Mivel a kurzus résztvevői szaktól függetlenül a Bölcsészettudományi Kar hallgatói, ezért remek alkalom rálátni más tudományágak módszertanára és tananyagára. Mivel több tudományágból érkező hallgatók vesznek részt rajta, ezért a szemináriumi jelleggel tartott elméleti háttér során lehetőség van mindenkinek a saját tudományterületére kitérni. Ezt szolgálják az elméleti háttérbe integrált körkérdések. Így a résztvevőknek rálátásuk nyílik, hogyan is működhet a kutatómunka az irodalomban, a nyelvészetben, a történelemtudományban, a pszichológiában, a filológiában, és még folytathatnánk a sort.

A legfontosabb készségek tekintetében eltérések vannak a tudományterületek között (gondoljunk bele, mennyire más jellegű egy statisztikán alapuló kutatás egy hermeneutikaihoz képest). Viszont a kutatás, és a művészeti alkotások gyakran ugyanazokon a folyamatokon mennek keresztül az elmében. A cél tehát ebből kifolyólag az, hogy az elmében konstruálódó kreatív ötlet a társadalom számára is hasznosítható tudományos/gyakorlati produktum legyen. Ahhoz, hogy a kreatív személyiség alkotómunkába manifesztálódjon, elengedhetetlen a megfelelő környezet.

Kurzusom – az egyetemi keretek között – ezt a lehetőséget kívánja megadni a résztvevő hallgatóknak. Továbbá a kurzus gyakorlati részére bevont feladatok segítenek rövidtávon, és remélhetőleg hosszútávon kialakítani a tudományos kreativitás fontos vonásait, összetevőit.

 

Irodalomjegyzék:

 

•Balogh L. (2012): Komplex tehetségfejlesztő programok. Didakt kiadó, Hajdúböszörmény. 

•Bernstein, R. R., Bernstein, M. R. (2004): Artistic Scientists and Scientific Artists: The Link Between Polymathy and Creativity. In: Sternberg R. J., Grigorenko E. R., Singer J. L.,(szerk.): Creativity From Potential to Realization. American Psychological Association. Washington, DC. p 127–152 

•Kőváry Z. (2011): A pszichobiográfia, mint módszer. Alkalmazott Pszichológia 2011/4. p 65– 92. M. T. Tan, A. M. Aljughaiman, J. G. Elliott, S. A. Kornilov, M. F. Prieto, D. S. Bolden, K. A. Shearer, H. E. Chart, T. Newman, L. Jarvin, R. J. Sternberg, E. L. Grigorenko (2009): Considering language, culture, and cognitive abilities: The international translation and adaptation of the Aurora Assessment Battery. In E.L. Grigorenko (Ed.), Multicutural psychoeducational assessment. New York:Springer. p 443–468

•Pléh Cs. (2010) Kreativitás, tehetség és gyakorlás: Hangsúlyváltások a kutatásban. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. p 199-220

•Schultz, W. T. (2005): The handbook of psychobiography. Oxford University Press, New York. 

•Sterberg, R. J. (2010): Assessment of gifted students for identification purposes: New techniques for a new millennium. Learning and Individual Differences 20. p 327–336 

•Samuel D. Mandelman, Baptiste Barbot, Mei Tan &Elena L. Grigorenko (2013): Addressing the ‘quiet crisis’: Gifted identification with Aurora. Educational & Child Psychology Vol. 30 No. 2. p 101–109

•Szokolszky Á. (2009): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris kiadó, Budapest

•Torrance, E. P. (1966): Torrance Tests of Creative Thinking. Scholastic Testing Service: Bensenville

•Torrance, E. P. (1988): The nature of creativity as manifest in its testing. In: Sternberg, R. J. (szerk.): The nature of creativity. Cambridge University Press, Cambridge, UK. 43–75.

•Tóth L., Király Z. (2006): Új módszer a kreativitás megállapítására: A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS). In: Magyar pedagógia. 106. évf. 4. szám 287–311.

 

A pszichobiográfiák forrásai:

 

•Budapest Imágó Online folyóirat, 2015/2 Modern pszichobiográfia

 

 

2. A másik temporalizációja. Fenomenológia, etika, narratológia

 

1.) Bevezetés

 

 

2.) Husserl (Idő)

•Husserl, Edmund: Kartéziánus elmélkedések. Budapest, Atlantisz, 2000, V. elmélkedés

•Husserl, Edmund: Előadások az időről. Budapest, Atlantisz, 2002, legalább pp. 13-116.

•(Husserl, Edmund: „Tapasztalat és ítélet (részletek)”. in Hernádi Miklós (szerk.): Fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest, Gondolat, 1984)

 

 

3.) Lévinas (Másik)

•Lévinas, Emmanuel: „Az idő és a másik”. Világosság, 2007/10

•Lévinas, Emmanuel: „Diakrónia és megjelenítés”. in uő.: A nyelv és a közelség. Pécs, Jelenkor, 1997

•(Lévinas, Emmanuel: „A megjelenítés csődje”. Athenaeum, 1993, II/1)

 

 

4.) Ricœur I. (Ricœur és Husserl)

•Ricœur, Paul: Az elő metafora. Budapest, Osiris, 2006, VI., VII., VIII. fej. legalább 

•Ricœur, Paul: Temps et récit III. Paris, Seuil, 1985, II. fej. 1. rész és összefoglalás

•(Ricœur, Paul: „A hármas mimézis”. in uő.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, Osiris, 1999)

 

 

5.) Ricœur II. (Ricœur és Lévinas)

•Ricœur, Paul: „A narratív azonosság”. in László János – Thomka Beáta (szerk.): Narratívák V. Budapest, Kijárat, 2001

•Ricœur, Paul: Soi-même comme un autre. Paris, Seuil, 1990, X. fej. 3. rész (legalább a b. pont)

 

 

6. ) Blanchot

•Blanchot, Maurice: „A lényegi magány”. in uő.: Az irodalmi tér. Budapest, Kijárat, 2005; VAGY „A lényegi magányosság”.

 

 

 

 

Popovics Zoltán

 

3. Retorika

 

A kurzus 5x3 tanórából épül fel. Mindegyik találkozás 4 megbeszélendő téma, illetve olvasnivaló köré szerveződik. Az első egy antik retorikai olvasmány, a második egy trópustani rész, a harmadik egy nagy hatású 20. századi beszéd, a negyedik pedig a modern meggyőzés praktikáinak megbeszélése.

Ehhez az olvasmányok

A) Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika. Ford. Adamik Tamás, Budapest, Akadémiai, 1987.

Marcus Tullius Cicero: A szónok. Ford. Kárpáti Csilla. In uő: Válogatott művei. Budapest, Európa, 181–255.

B) Szabó G. Zoltán és Szörényi László: Kis magyar retorika. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.

C) Brian MacArthur (szerk.): A XX. század nagy beszédei. Budapest, Agave, 2006.

D) Pratkanis és Aronson: A rábeszélőgép. Ford. Vámos Miklós, Budapest, Ab ovo, 1992.

További ajánlott olvasmány: Arisztotelész: Rétorika. Ford. Adamik Tamás, Budapest, Gondolat, 1982. Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Budapest, Typotex, 2007.

 

1. 

A)  Herenniusnak  I. könyv 810 C 28

B) Szabó–Szörényi 125–132. 894 Sz 14

C) Mahatma Gandhi: Az erőszaknélküliség... (1922) 930 H 97

D) Pratkanis–Aronson 23–72. 301 P 89

 

2. 

A)  Herenniusnak  II. könyv

B) Szabó–Szörényi 132–155. 

C) Winston Churchill: Nem ígérhetek mást... (1940)

D) Pratkanis–Aronson 73–92. 

 

3. 

A)  Herenniusnak  III. könyv

B) Szabó–Szörényi 156–174. 

C) Martin Luther King: Van egy álmom (1963)

D) Pratkanis–Aronson 93–124. 

 

4. 

A)  Herenniusnak  IV. könyv

B) Szabó–Szörényi 174–186. 

C) John F. Kennedy: Ich bin ein Berliner (1963)

D) Pratkanis–Aronson 125–151. 

 

5. 

A)  Cidero: A szónok 

B) Szabó–Szörényi 186–199. 

C) ? (Ez megbeszélés tárgya)

D) Pratkanis–Aronson 152–166. 

Hajdu Péter

 

 

4. Középkori királytükrök

 

A féléves kurzus a középkori királytükrök (specullum regium) problematikáját járja körül a Karoling-kortól a középkor alkonyáig. A kurzuson a résztvevők betekintést nyerhetnek a királytükrök kialakulásának (8-9. sz.), 12. századi átalakulásának, majd késő középkori és koraújkori újjászületésének folyamatába. A félév folyamán a királytükör problematikáját alapvetően három szöveg, nevezetesen Szent István Intelmeinek, John Salisbury Policraticusának, valamint Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése című művének segítségével járjuk körül. 

Tematika: 

1.Bevezetés. A királytükrök fogalma, és helye a középkor írásbeliségében. 

2.A Karoling-kori királytükrök. Általános áttekintés. 

3.Az Intelmek mint a Karoling-kori királytükrök egyik utolsó hajtása. 

4.A 12. századi reneszánsz és John Salisbury. 

5.A késő-középkor és az újkor határán: Erasmus és „A keresztény fejedelem neveltetése” c. munka. 

 

Források és irodalom: 

Források: 

Szent István Intelmei

http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm

John of Salisbury: Az udvaroncok hiábavalóságáról és a filozófusok nyomdokairól. In: Ioannis Saresberiensis episcopi carnotensis Policratici sive De nugis curialium et vestigiis philosophorum Libri VIII. Budapest 1999.

Rotterdami Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Bp. 1992. 

Irodalom: 

Katus László: A középkor története (megfelelő részek). Pécs 2015. augusztus 26.

Szűcs Jenő: Szent István Intelmei. Az első magyarországi államelméleti mű. In: Szent István és kora, szerk. GLATZ Ferenc, KARDOS József, Bp., 1988, 32–53.

Molnár Péter: A fej és a tagok. Buksz. 2001 tavasz. 

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00021/molnar.html

Faludy György: Rotterdami Erasmus. Pécs 2006. 

Wilhelm Berges: Die Fürstenspiegel des hohen und späten Mittelalters (= Schriften des Reichsinstituts für Ältere Deutsche Geschichtskunde (Monumenta Germaniae Historica). 2, ISSN 0080-6951). Hiersemann, Leipzig 1938

 A Szakkollégium szakmai programját a 2015/2016-os tanévben a Nemzeti Tehetségprogram pályázati forrásából, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő támogatásával valósította meg.

joomla template 1.6